Sohasem feledem el 1965.November 02.-át.

Csöngetett a postás, az éppen szabadnapomat töltve.Budapesten a Gubacsi úton,lévő Munkás szálláson, itt vettem át a BEHÍVÓPARANCSOMAT 20 évesen.

Reszkető kézzel olvastam el a tartalmát,rövid és határozott sorok követték egymást,amit első olvasatra az idegességem miatt nem is nagyon láttam.

A sorok tartalmazták a következő parancsot:

Jelentkezzek 1965,November 26.-án reggel 08.00.-kor a Jászberény Déryné Művelődési Központ nagy termében.

Vigyek magammal egy napra megfelelő hideg élelmet,tisztálkodó felszerelést.

A hajamat vágassam le rövidre.

Ezen a kritikus este már nem tudtam aludni.

Tele voltam izgatottsággal,félelemmel,várakozással, a két év távollét,az idegen közösségek,szigorú parancsok végrehajtásának következményei,lebegett előttem.

Elégé félénk természetű fiatal srác voltam,és a bal lábam is fájt még, a 15 évesen elszenvedett bokatörésből eredően.

Másnap reggel bánatosan bementem a munkahelyemre, a csoport vezetőmnek

átadtam a

"BEHÍVÓPARANCSOMAT"..!

Ö KÖZÖLTE VELEM,HOGY A MAI NAPTÓL NE VEGYEM FEL A MUNKÁT, KIADJÁK AZ ÖSSZES SZABADSÁGOMAT,ÉS KÉSZÜLJEK FEL A BEVONULÁSOMRA.

Természetesen ellátott mindenféle, előre félelmet sugalló tanácsokkal.Most ettől még jobban elfogott a rossz érzés,már előre féltem az eljövendő sorkatonai szolgálattól.

Mindent előkészítettem a szabadságom alatt,leadtam a szerszámaimat,elszámoltam az Építőipari vegyi anyagokat gyártó vállatomnál,ők elkészítettek mindent amit ilyenkor szükséges,a Munkaügyi osztályon közölték velem nem sok az a 24 hónap,és várnak vissza.

Elérkezett az utazási idő,előtte lévő napon elköszöntem akiknek fontos voltam,a testvéreméktől,Zagyva Géza barátoméktól.

Megérkeztem Jászberényi Vasútállomásra,persze ott már várták a bevonulókat.Cs.... Imre zöld paroli-nos őrmester, nagyon szigorú parancs osztogatással,elrendelte a sorakozót.Gyalog végig mentünk a Rákóczi úton,40 fővel.Életem első alakzatában,már itt is megkövetelte tőlünk az őrmester a katonai fegyelmet.

Következet a szigorú Hadkiegészítő Parancsnokságon történő megérkezés,orvosi vizsgálatok,adatok rögzítése,és sajnálatomra az "ALKALMAS"bélyegzést vettem észre, amikor a százados bepecsételte ezt a szöveget, a Katona könyvem megfelelő rovatában.

Este lett körülbelül 18.00 kor érkeztünk a Tüzérezred laktanyához.

Névsor olvasás,létszám ellenőrzés,adat egyeztetés,beosztás megjelöléssel,most már biztos voltam ,hogy itt kell az elkövetkező 24 hónapomat eltölteni.

Szalma Géza százados közölte velem ,hogy távírász leszek.Az alapkiképzést követően veszek részt a szakmai képzésben.

Elfogadtam a beosztást, hiszen mit tudtam volna rajta változtatni.

Ezt követően vittek bennünket a fodrászhoz(borbélyhoz) aki a rövid hajam ellenére, szigorúan levágta kopaszra a hajamat.

Megint sorakozó,és irány a fürdő,ott aztán a meglepetés,első durvasága várt bennünket, az öreg katonák részéről.

Fertőtlenítést nagyon szerették, bő fertőtlenítő por használatával, megörvendeztetni az újoncokat.

Jött a katonai ruhába történő átöltöztetés...:

Itt aztán nem lehetett nagy válogatást végrehajtani,mert azt már az öreg katonák(őrvezető)elvtársak elvégezték.

Kimondottan az alacsony újoncokra földig érő,köpenyt,a magasakra meg rövid köpenyeket adtak.A csizmákat sikerült összecserélgetni,biztos ,hogy a bal ,vagy a jobb lábra való valamelyike kisebb,vagy nagyobb volt.

Nem mutatták meg a kapca lábra tekerést,és amikor a Gyengélkedőre kerültünk megint az orvosi vizsgálathoz,már láb sérült újoncok voltunk.

Gyengélkedőn teljesen meztelenre kellett levetkőzni,szigorú vizit következett.A feltört lábainkkal nem sokat törődtek,azt mondta a katona orvos,hogy az katona dolog, majd megszokjuk.

Este 22.00 kor jutottunk a számunkra kijelölt,újonc századhoz..:

A század szolgálatvezetője, és az őrvezetők átvettek bennünket, az előre elkészített névjegyzék,és a beosztások függvényében meghatározták melyik háló körletben kell elfoglalnunk a kijelölt ágyainkat.

Következett a katona szekrényekben történő ruházat, aprólékos elrakása,szigorú felügyelettel.A felső ruházat szigorú Katonai ülőke méretre hajtás gyakorlása.

Majd a katonai vaságyak végénél történő felsorakoztatást követően elfoglalhattuk a szép szalmazsákos fekhelyeinket.

Nagyon nehezen de éjfélkor tértünk pihenőre,nem sokat tudtam ezen az emlékezetes éjszakán aludni.

Reggel 06.00-kor hangos ébresztő kiabálással ébredtünk,reggeli torna,ami nehéz futással,majd különböző mozgás gyakorlattal féláráig tartott,majd a folyóson lévő hideg vizes mosdó használatával, sorakoznunk kellett borotválkozáshoz,derékig történő mosdáshoz.

Ezután az ágyak első alkalommal történő, bevetési kínlódása következett,körlet takarítás,és az első reggelihez sorakozó.Az étkezdéhez történő elvonuláskor már, nóta tanulási kísérlet történt persze eredmény nélkül.

A reggeli Fekete kávé,tele (bron töltettel) ,hagymás tojásrántotta,jó kemény kenyér volt.

Mondanom sem kell,ennyi év elteltét követően sem tudom elfelejteni,hogy nem volt időnk a reggeli elfogyasztására,mert még a felét sem fogyasztottuk el,már a rangidős tisztes egészségükre fel, vezényszót kiabálva mindenkit kiterelt az étkezde elé,sorakozót elrendelve.

Az újonc századhoz történő elvonulásakor a reggeliről,ismételten nem igazán sikerült a katonai nóta,amiért a tiszteseink igen idegesek lettek.Azt mondák lesz ennek még nehezebb pillanata is.

Igazuk volt tényleg nem felejtették el.

Megkezdődött az első alapkiképzési napunk.

-2 óra alaki kiképzés

-1 óra testnevelési kiképzés,

-3 óra szabályzat ismeret,

Nem egy legjobb tárgykör válogatás,de ezt mégsem lehet elfelejteni,mert televolt kapca törő pillanatokkal.

Ebéd után megkaptuk a kiegészítő felszereléseinket.

-Vegyvédelmi felszerelést

-Műanyag tusás 65M Géppisztolyt.

Ezek vadonatújak voltak,tele fegyver zsírral,amit nem könnyű volt az újoncoknak eltávolítani.

Ezt követte az első Parancskihirdetési foglalkozás.

Itt nem felejtették el a tiszteseink a reggeli nóta tanulást,bizony kemény félórát tanultuk a katona nótát.

Sikerült egy életre megtanulni..:

1./

Jászkunsági gyerek vagyok,

Jászkunságon születtem,

Kiskoromtól nagy koromig,

Benne fölnevelődtem.

Kilenc zsandár kísér engem

Jászkunsági főutcán,

Még akkor is betekintek

Kis angyalom ablakán.

Éppen akkor, éppen akkor

Vetette be az ágyát.

Rozmaringgal, rozmaringgal

Söpörte a szobáját.

Még akkor is utánam szól:

Barna legény, gyere be!

Adj egy csókot, egy utolsót

Kacsintsál a szemembe!

Nem mehetek édes rózsám,

Mert be vagyok sorozva,

Jászberényi kaszárnya

Nyitva van a számomra.

2./

Új a csizmám a szögre van felakasztva

Sarkantyúját belepte a rozsda

Összeverem olyan betyár módra

Mind egy szálig lepereg a rozsda róla

Új a csizmám a Jászberényi varga varrta

Azért varrta hogy táncoljak rajta

Összeverem olyan betyár módra

Mind egy szálig lepereg a rozsda róla

Végül is a tiszteseink győzedelmeskedtek,mert a parancskihirdetésről,már kemény nóta harsogásával érkeztünk az újonc század körletéhez.A nóta kötelezővé vált,minden egyes alakzatban történő közlekedésünk alkalmával, ami egyre jobban ment az újonc század részére.

Első alkalommal a tiszteseink összeírták mit rendelünk a Katonai kantinból,én nem rendeltem semmit sem mert sajnáltam a pénzemet költeni.Ez aztán annyira megszoktam,hogy a két éves katonai szolgálatom ideje alatt, jelentős kis összeget összegyűjtöttem.

A kantinban akkori időben lehetett sört fogyasztani,és ez bizony a számunkra nem mindig volt a legjobb,mert a becsípett tiszteseink egy kissé illuminált állapotban, kitalálták a különleges esti foglalatosságokat.

Első vacsora...:

A kantinban történő áruk megérkezése után, következett a vacsora időszak.

Sohasem felejtem el az első paprikás burgonyát,katona módra.

Második esti katonai időtöltésünk,első estéjének szabad foglakozása, hasznos kihasználása ként,megkezdték a katonai eskü szövegének fejünkbe verését,a tisztes elvtársak.

Akinek nehezen ment azok a katonai ülőkén történő utazás gyakorlatait voltak kötelesek végezni,majd megint be kellett kapcsolódni a szöveg tanulásba.

A tisztes elvtársak minden egyes alkalommal, kihasználták a felsőbbségi érzetük tudtunkra adását.

Következett a takarodó,amit természetesen megfelelő gyakorlattal ismételtek több alkalommal meg.

Én G.... József őrnagy századához lettem beosztva.

Ő nagyon rendes ember volt,nem tűrt semmilyen erőltetett magatartásokat, az őrvezőtektől,de hát mindig nem volt bent,így bizony nem voltak az alapkiképzéseink megtervezett csínytevések nélkül.

Emlékeim szerint ez volt a "BEHÍVÓPARANCSOM" átvételétől,a kétéves sorkatonai szolgálatra történő,bevonulásom első napjáig az én történetem.

Rengeteg emlékeim van még,amit majd folytatásképpen megírok számotokra, a történelem tanulságaként.

Küldi: jóskabá

süti beállítások módosítása