Eljött a bevonulás napja.Hideg február volt.Előző este mindent elkészítettünk a nagy útra.Szüleimen is látszott egy kis feszültség,hiszen"kisfiuk" megkezdi sorkatonai szolgálatát.
A kövesdi vasútállomáson nagyon sok sorstársam,szintén remegő lábakkal,szülői,hozzátartozói körben várták a vonatot.Az apák innen onnan elővették a cefrés üveget,kínálva a bátortalanokat.Nem tudtuk mi vár ránk,de éreztük ha egyszer véget ér már nem azok leszünk akik voltunk.
A miskolci sportcsarnok megtelt velünk.A szülők oda már nem jöhettek.Sorszám alapján tudtuk meg akkor ki hová fog kerülni.Jó volt hallani  mikor a nevemet az MN4565 Cserépfalu alakulat után meghallottam.Mobil telefon akkor még nem létezett és azt sem tudtam hogy fogom szüleimnek a tudomására hozni.Gondoltam egy merészet.Oda mentem a párás ablakhoz,megtöröltem .Hosszas nézegetés után észre vettem szüleimet az udvaron.Elkezdtem ütögetni az ablakokot és egyszer felpillantottak.Én meg elkezdtem "tervtáblás" módszerrel írni:

 

 

 

 

 

 

 

 Édesapám bólintott,el tudták olvasni.Rövid eligazítás után beszállítottak egy buszba és irány haza.Szüleimre gondoltam,akik valahogy majd kikerülnek a Tiszaira és úgy haza-külön!!

Cserépfaluban aztán szépen megkaptuk az oltástSziktusztól,Nagy Zolitól a gépkarabélyt,Gál Imi pedig szépen felöltöztetett minket.
Az alapkiképzésből főleg azok a dolgok maradtak meg,amiket soha sem fogok elfelejteni:Megtanultuk a rendszeres napirendi pontokat,milyen az igazi stokizás(gyufásdoboz  mérce segítségével).A rengeteg alaki kiképzést(amit a lábunk sinylett meg az új bakancs miatt)De a 17km-es menetgyakorlat volt számunkra újoncoknak az igazi élmény.Nem tudom a korábbi turnusban elő fordult-e,de mikor megtölthettük kulacsainkat sörrel,az nem semmi volt.A két szakasz parancsnok:Gondos Karcsi és Pálosi Gyula segítségével.A falusi kocsmában 3-4 ember iszogatott mikor betoppant az udvarra 3 szakasz ,lehettünk úgy 80-an.Mindenki megtöltötte kulacsát,úgy vigyáztunk rá mint a szemünk fényére.Aztán számolgatni kezdtük a napokat várva a katonai esküt,ami a miskolci Petőfi laktanyában volt.

A bejegyzés trackback címe:

https://cserepibakancs.blog.hu/api/trackback/id/tr481569468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása